A sóvidék tavai
Korondon, a falu fölötti fennsikon a felszini mélyedésekben több helyen állt meg a viz. Ezeknem nagyrésze idővel eltőzegesedett,s szortyogós lápokká alakult át.
Köztük azonban még vannak ma is apróbb viztükröket felmutató részletek a Datka és Fenyős-Kőrismező környékén.A világon egyedül álló Csigadomb lepusztitásakor a bányagödröket szénsavban dús pezsgő sósviz töltötte fel, kis tavacskákat alkotva.
Parajdon többhelyen is találhatóak kisebb dolinatavak. A sószoros a hajdani hatalmas sóstavak lepusztulásával jött létre.
A sóvidék legismertebb tavai a szovátai sóhegyen, vagy annak közvetlen közelében találhatóak.
A Medve-tó
Szováta legnevezetesebb tava 1874ben még nem létezett. 1873 74ben végeztek a környékem helyszinelést, de a telekkönyvbe semmiféle tóra utaló bejegyzés nem került.
875 tavaszán, a mai Medvetó helyén egy hatalmas polje lesüllyedt karsztmező terült el, a bemélyesedett Pálné gödre nevén ismerték a helybeliek. A polje alját dús fű boritotta, mely mező Fórika kaszálója nevet viselte. A réten a Körös Toplica pataka folyt keresztül, a rét közepén egy hatalams ponor tátongott elnyelve a patakocskát. A patak vizétől táplált karsztforrás a Sótető déli részén bukkant újból elő, immár tömény sósviz formájában, annyira sóssá téve a Szováta vizét, hogy azt a szovátai asszonyok sózás nélkül használhaták főzésre. Hogy tiszta vizhez jussanak a szovátaiak, a 18.sz végén a Sóárok beömlési helye fölött el kellett vezetniük a Szováta vizének egy részét a ma is meglévő Malomárokba. A mostani napozó és kezelőrészleg helyén egy hatalmas sószikla emelkedett, tetején kis sóőr kunyhóval. A szikla mögött folyt az Aranybánya patak a mai fürdőtelep főutcájának irányába.1875 május 27.én, Úrnapján, két sóőr, Kiss Sándor és Simon András a szénát gyűjtötték össze a poljén. Délelőtt 11 órakor hatlmas zápor keletkezett. A viz felkapta az összegyűjtött szénát, bevitte a ponorba eldugva azt. A ponor eldugulásával kezdetét vette a Medvetó kialakulási folyamata. Az új tó mohón oldotta fel a környező sósziklákat köztük azt is, mely elválasztotta az Aranybánya patakának medrét a poljétól.1879ben hatalmas robajjal, kisebb földrengést előidézve zuhant a sószikla a mélybe. A sósziklaomlás után az Aranybánya pataka is a Pálné gödrébe folyt, hatalmassá duzzasztva az egyre inkább kiteritett medvebőrre emlékeztető új tavat. Legnagyobb kiterjedését 1881re érte el. Mai mérete a feltöltődés következtében ennél kisebb:hossza 288 m, szélessége 132 210 m, legnagyobb mélysége 18,9 m.
A Magyorósi tó
A patakoktól szabdalt, igen nehezen megközelithető Szovátai sóhegyen sosem volt nagyobb méretű sóbánya sem a rómaiak idejében, sem azután. 1562 előtt a marosszéki székelyek innen nyerték szabad sójukat. A bányászat bányaüreg nyitása nélkül, a szabadon álló sósziklák kitermelésével, " dörzsölésével " folyt. Egyes falvak vagy jelentősebb családok külön sókitermelő helyet épitettek ki maguknak. A Magyorósi-tó Nyárádmagyorós falu egykori sókitermelő helyén alakult ki, innen ered elnevezése is. Szováta nagyméretű, heliótermikus tavainak kisérője. E tavak kialakulása után telik fel az átfolyó viztöbbletből. A Medve-tó teljes feltelése után alakult ki.
Hossza 85 m, szélessége 63 m, felülete 3619 m2, legnagyobb mélysége 7,4 m. Sótartalma kisebb mint a Medve-tóé, ezért főleg a fiatalok kedvenc fürdőhelye.
Vörös és Zöld tó
A Medve-tóval egyidejűleg alakultak ki, annak oldalnyúlványaként. A Vörös tó nevét a benne élő sóférgek szinéről kapta. A Zöld-tó közelről ugyanilyen vörös, viszont a Medve-tó felől közeledve a benne tükröződő zöld vegetációtól zöldnek tűnik.
Ezenkivül Szovátán megtalálhatóak még a Piroska és a Rigó tavak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése